2018. április 22., vasárnap

Napcsókolta gyümölcsital


A gyümölcsök egy halvány rózsaszín üvegtálban voltak, a nappali asztalán. A Nap ragyogóan sütött, a reggeli idő ellenére, azonban a tálat még nem érte el. Ennek ellenére könnyen kivehetőek voltak benne a zöld almák, a sárga banánok és a piruló barackok. Még az illatukat is lehetett érezni a nyitott ablakon beáramló szellőtől.
Ahogy a Nap egyre magasabbra kúszott az égen, úgy csillant meg a tálon, halvány rózsaszínre festve az érett gyümölcsöket. Az almák fényes héján táncot járt a napsugár, a banán illata erősödött, ahogy a meleg végig simogatta, a barack pedig olyan puhának tűnt, hogy az ember érezte a szája szélén végig csorduló édes levét.
A lány lerakta a nappali asztala melletti egyik székre a bevásárlószatyrot, ami nála volt, és kivett belőle egy hatalmas ananászt, majd a tál mellé, az asztalra tette. Ahogy végig nézett a gyümölcsökön és beleszagolt az édes levegőbe, megkívánta és kivett a tálból egy almát, egy banánt és egy barackot. A gyümölcsök melegek voltak a Nap fényétől. Hideg víz alatt megmosta őket, majd gondosan megpucolva beleaprította a turmixgépbe. Gombnyomásra pillanatok alatt összekeveredett és édesebb illatot árasztott, mint előtte. Egy hosszú üvegpohárba öntötte a keveréket, majd megízlelte a banántól krémes italt.
Hirtelen ötlettől még egy kis fahéjat is szórt a tetejére.
Az ital isteni volt, pedig amikor egy órával ezelőtt elindult vásárolni, még biztos volt abban, hogy nem kívánja reggelire a gyümölcsöt.