Ezúttal egy kicsit más
jellegű bejegyzést írok, mert az elmúlt héten volt egy nagyszerű élményem, amit
muszáj megosztanom veletek.
Már egy éve tanulok az
óvodapedagógus szakon és idén az év elejét gyakorlattal kezdtem. Ez egy olyan
ovi, amit én választottam, így az, hogy ide kerültem teljesen az én döntésem
volt. Már az ötödik napja vagyok a gyerkőcökkel, amikor az egyik kislány, aki közvetlenül
előttem állt és egy perce még rajtam csimpaszkodott, felnéz rám nagy szemekkel
és azt kérdezi tőlem:
- Te azért jöttél a mi
csoportunkba, mert tudtad, hogy szeretni fogunk?
Ezen a megjegyzésen
először ledöbbentem; vajon hogy képes egy hat éves kislány ennyire mély dolgot
mondani. Néhány pillanattal később azonban már mosolyogtam rajta és megöleltem.
Azt hiszem, tényleg
nem véletlen, hogy ebbe az óvodába jöttem gyakorlatra, hiszen választhattam
volna azt az óvodát is ami csak öt percre van az otthonomtól. Mégis képes
vagyok korábban felkelni, hogy elmenjek a város másik végébe, abba az óvodába,
ahol a gyerekek szeretnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése